Az ecuadori főügyészség szerdán házkutatásokat végzett a politikai ellenzék lakásaiban. A razziák legalább három vezető politikust érintettek a baloldali Revolución Ciudadana (Polgári Forradalom, RC) pártból. Hivatalos információk szerint az ok a pénzmosás és a szervezett bűnözés gyanúja miatt indított nyomozás.
„Feltételezik, hogy illegális pénzek (készpénzben) érkeztek Venezuelából a 2023-as elnöki kampány finanszírozására” – áll a X-en közzétett információkban. A nemzeti médiában ezt az ügyet „Caja Chica” (kassza) néven emlegetik.
Az ügyben érintett személyek Luisa González, az RC kétszeri elnöki jelöltje (2023 és 2025), Patricio Chávez, parlamenti képviselő és Ecuador volt oroszországi nagykövete, valamint Suad Manssur, a vállalatok és értékpapírok felügyeleti hatóságának volt igazgatója.
Chávez „hirtelen és erőszakos” betörést panaszolt 15-20 álarcos személy részéről a lakásába. Nem találtak semmit, de mégis elkobozták az ő és családja útlevelét.
González visszautasította a vádakat. Ő Ecuador elnökét, Daniel Noboa-t tartja a művelet szellemi atyjának, és egy tüntetésen „szánalmasnak” és „gyávának” nevezte. Azt is mondta: „Azt szeretném mondani ennek a kormánynak, amely el akar hallgattatni, hogy csak a halálomban tudnak elhallgattatni.”
Noboa a múltban többször is azzal vádolta politikai ellenfeleit, hogy pénzt kaptak Venezuelától. Erre azonban soha nem mutatott be bizonyítékot. Legutóbb január 20-án, a davosi Világgazdasági Fórumon ismételten előhozta ezt a vádat. „Ecuadorban voltak olyan politikai kampányok, amelyeket a Maduro-rezsim finanszírozott” – nyilatkozta Noboa.
Alig hat nappal később José Julio Neira, a közintegritásért felelős miniszterhelyettes kijelentette, hogy nemzetközi támogatással azonosították a politikai szereplőknek juttatott illegális pénzmozgásokat.
Pabel Muñoz, Quito polgármestere viszont az X-en kijelentette, hogy az érintettek „politikai üldözés áldozatai”, amelynek célja az RC „megfélemlítése és elhallgattatása”. Gabriela Rivadeneira, az RC elnöke „szégyenletesnek” nevezte az ügyészség eljárását. Az X-en azt írta: „Ez egy bírósági üldözés, amely eltereli a figyelmet az elnöki családot övező botrányokról”. Noboa családját folyamatosan azzal vádolják, hogy kokaincsempészetben vesz részt.
Más politikusok is szolidaritásukat fejezték ki az érintettekkel, és hasonlóan kommentálták, hogy a kormány el akarja terelni a figyelmet a kábítószer-kereskedelem és az erőszak ellenőrzése terén elért kudarcairól. Luis Cuenca Medina, jogász és az ecuadori déli tartományok (El Oro, Loja és Chinchipe) oktatási minisztériumának volt koordinátora hangsúlyozta, hogy a médiában megjelenő hírek ellenére kiderül majd, hogy „nincs büntetőjogi felelősség”. Addigra azonban a lakosságban valószínűleg már kialakult az a benyomás, hogy az RC politikusai bűnözők.
Hasonlóan érvelt Sonia Vera, ügyvéd és a polgári részvétel és társadalmi ellenőrzés tanácsának tagja. Vera ezt átláthatatlan vádakkal és büntetőjogi megbélyegzéssel járó, szisztematikus „jogharc” mintának nevezte.
Valeria Vegh Weis, a Buenos Aires-i Egyetem kriminológiaprofesszora a jogi háborút „az úgynevezett progresszív kormányok képviselői ellen indított jogi lépéseknek” definiálja, amelyekről a média és a közösségi média részletesen beszámol, és amelyeket pártfüggetlen beavatkozásként ábrázolnak a korrupció és a rossz gazdálkodás ellen. Ennek célja a politikai ellenfél kiküszöbölése. Ez már megfigyelhető volt többek között Brazília (Luiz Inácio Lula da Silva), Argentína (Cristina Kirchner), Peru (Pedro Castillo) és Ecuador (Rafael Correa) (volt) államfőinek esetében.
Írta: David Keck
Forrás: Amerika21
caja chicaDaniel Noboajogi háborúskodáskiminalizálásLuisa GonzálezPolgári forradalom









